A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar operaelőadása
Szereposztás
Judit: Ádám Zsuzsanna
Kékszakállú: Bakonyi Marcell
Regös/műsorvezető: Eckhardt Gábor
Régi asszonyok: Domokos Klára, Hamar Veronika, Patz Orsolya
Koncertmester: Orova-Pechan Laura
Karmester: Erdélyi Dániel
Alkotók
Rendező: Mérey Kristóf
Dramaturg: Horváth Alina
Látványterv: Kozma Benedek, Nagy Marcell
Világítás: Vékony Dániel
Külön köszönet Dóczi Attilának a világítás megvalósításához nyújtott támogatásáért.
Díszlet: Szivek Tímea
Feliratozó: Csuka Zsolt
Nézőtéri ügyelő: Hamar Renáta
Szerzők
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Balázs Béla
A koncertet követően kérjük, írja meg tapasztalatait a https://zenekar.bme.hu/visszajelzes címen keresztül. Az Ön véleménye fontos számunkra, hogy a jövőben még jobb előadásokat rendezhessünk.
Bakonyi Marcell a Weiner Leó Konzervatórium, majd a stuttgarti Zeneakadémia növendékeként Hamari Júlia tanítványaként alapozta meg nemzetközi karrierjét. Szakmai útja korán a legrangosabb európai színpadokra vezette: a pesarói Rossini Fesztivál és a zürichi Operastúdió után a Salzburgi Landestheater tagja lett. Pályafutása során olyan neves karmesterekkel dolgozott együtt, mint Nello Santi, Carlo Rizzi vagy Ingo Metzmacher. Repertoárja a barokk operáktól Mozart, Rossini, Verdi vagy Puccini nagy szerepein át a kortárs művekig terjed, miközben keresett hangversenyénekesként is jelen van a pódiumokon Bach, Händel, Haydn és Mozart oratóriumaival.
A Magyar Állami Operaházban 2011-ben debütált a Bánk bán II. Endre királyaként, azóta a hazai és a nemzetközi operajátszás megkerülhetetlen alakja. Fellépett többek között Oslóban, Prágában, Madridban, Berlinben és New Yorkban is. 2019-ben Magyar Bronz Érdemkereszttel tüntették ki. A kékszakállú herceg szerepe pályájának kiemelt állomása: először 2018-ban a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon énekelte, majd a lisszaboni Teatro San Carlosban is nagy sikerrel formálta meg, később előadta a szerepet a Győri Filharmonikusokkal is.
Ádám Zsuzsanna a Szegedi Tudományegyetem magánének szakának elvégzése után a Zeneakadémia posztgraduális képzésén tökéletesítette tudását. 2018-ban a Szegedi Nemzeti Színházban Verdi Ernani című operájának Elvirájaként vonta magára a szakma és a közönség figyelmét, ugyanebben az évben pedig a rangos Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen második helyezést ért el. Tehetségét a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége Aida címszerepében ismerhette meg, nemzetközi tapasztalatait pedig két éven át a mannheimi operaház társulati tagjaként, valamint további németországi dalszínházak vendégművészeként mélyítette el.
2019 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese, ahol elsősorban a nagy olasz drámai szoprán szerepek specialistájaként tartják számon; repertoárján többek között az Aida, a Don Carlos, A trubadúr, Az álarcosbál, A végzet hatalma, a Tosca és A fecske főszerepei szerepelnek. Kiemelkedő művészi munkáját 2025 nyarán Magyar Bronz Érdemkereszttel ismerték el. A következő évadban az Operaház olyan produkcióiban láthatjuk majd, mint az Aida és a Tosca címszerepei, a Trubadúr új produkciójának Leonorája vagy Verdi Requiemje, de ekkor formálja meg első német nyelvű szerepét, a Walkür Sieglindéjét is, valamint Juditként is színpadra lép.
Eckhardt Gábor a magyar zenepedagógia és zongoraoktatás meghatározó alakja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, valamint a budapesti Tóth Aladár Zeneiskola tanára. Pályafutása során több mint két évtizeden át volt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára és igazgatóhelyettese. Nemzetközileg elismert szaktekintély, aki Németországtól Japánig, Kínától Spanyolországig tartott mesterkurzusokat, népszerűsítve a magyar zongoraiskola tradícióit. Szakmai felkészültségét és elkötelezettségét jelzi, hogy számos országos és nemzetközi zongoraverseny zsűritagja, növendékei pedig rendszeresen nyernek rangos díjakat világszerte.
Eckhardt Gábor előadásai és műelemzései egyedülálló módon ötvözik a tudományos alaposságot az élményszerűséggel. Különleges képessége, hogy a bonyolult zenei összefüggéseket – mint amilyeneket Bartók A kékszakállú herceg vára című operája is rejt – érthető, mégis mély és szellemes módon hozza közel a hallgatósághoz. Ismeretterjesztő munkássága révén a közönség nem csupán nézőjévé, hanem értő résztvevőjévé válik a zenei folyamatoknak, segítve ezzel a műalkotások befogadását.
Erdélyi Dániel 1988-ban született Pécsett, zenész családban. A magyarországi fiatal karmestergeneráció kiemelkedő, Junior Prima díjas tagja. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatójaként végezte: 2007 és 2011 között orgonajátékot tanult, majd 2013-ban karmesteri diplomát szerzett. Korán megmutatkozó zenei elhivatottságát országos zongora- és orgonaversenyeken elért díjai jelzik, később karmesterként és karvezetőként is többszörös versenygyőztes, különdíjas lett.
2014 decemberében több mint húsz jelentkező közül választották a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar zenei művészeti vezetőjévé és karmesterévé. 2014 óta a Magyar Állami Operaház munkatársa karnagyként és karmesterként. A 2016-ban alakult Központi Református Kórus alapító karnagya. Okleveles kántorként is rendszeresen szolgál. 2023-ban a II. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny karmesterversenyének III. díjazottja lett, és több különdíjban is részesült. Rendszeres vendégkarmestere hazai és nemzetközi szimfonikus zenekaroknak. Mindemellett pedig három gyermek büszke édesapja.
A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar a világon az első olyan egyetemi szimfonikus zenekar, amely zenei fakultással nem rendelkező egyetemen alakult meg. Alapításának éve 1896, azóta folyamatosan működik, csupán az 1945-ös évben nem tartott hangversenyt (illetve 2020-ban a pandémia miatt csak kamarakoncert szervezésére volt lehetőség). A zenekar tagjainak többsége műegyetemi kötődésű, de mindig voltak és vannak közöttük más egyetemek hallgatói is. Sokan egyetemi tanulmányaik befejezése után is a zenekar tagjai maradnak, így végzett mérnökök, közöttük egyetemi oktatók is részt vesznek az együttes munkájában.
A zenekar elsősorban romantikus műveket játszik, de a repertoárban számos barokk, klasszikus és XX. századi mű is fellelhető. A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar alapítása óta többször adott hangversenyt külföldön, többek között Szarajevóban, Wrocławban, Bécsben, a hollandiai Enschedében, a franciaországi Compiègne-ben és Belfort-ban, az olaszországi Bolognában, Marosvásárhelyen, Baróton és a lengyelországi Gliwicében.
